MÁRTON-NAPI SOKADALOM
- Montreáli Magyar Iskola
- Jan 24, 2024
- 1 min read
2021 november 13-án Márton-napi ünnepséget tartottunk a magyar iskolában. A kezdeményezésünk célja az volt, hogy megismertessük a gyermekekkel ezt a napot és az ehhez kapcsolódó szokásokat.
Kezdésképpen bemutattuk Szent Márton történetét, majd a Márton-napi népszokásokról egy kisfilmet néztünk meg a youtube-on, amelyből megtudtuk, hogy egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta.
Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
Idén a Montreáli Magyar Iskolában is megsütöttük a hagyományos Márton-napi libát, ami a nap fénypontjának bizonyult. A gyermekek nagy izgalommal várták, hogy elkészüljön, és - főleg azt - hogy elfogyasszuk. Így tehát nagy örömmel mondhatjuk el, hogy egész éven át biztosan nem fogunk éhezni.
A nap végén játékos feladatok és tematikus kézműves foglalkozás következett: közösen készítettük el fehér zoknikból a Márton-napi libáinkat, amelyekkel a tantermet is kidíszítettük.
Az óvodások papírból készítettek libákat.
2021. nov. 17.
-------------------
Comments